HOGYAN DOLGOZZÁK FEL AZ ÚJSZÜLÖTTEK A ZENEI RITMUST ÉS DALLAMOT?
(How Newborns Process Musical Rhythm and Melody)
Értik-e az újszülöttek a zenét?
A zene alapvető része az emberi kultúrának, és a ritmus és dallam mintázatainak előrejelzése kulcsszerepet játszik a zenei élményekben. De vajon mikor fejlődik ki ez a képesség? Velünk született érzékenységről van szó, vagy csak az életünk során sajátítjuk el?
Ez a kutatás azt vizsgálta, hogy az újszülöttek képesek-e feldolgozni a zene két alapvető összetevőjét: a ritmust (a hangok időbeli eloszlását) és a dallamot (a hangmagasságok sorrendjét). A kutatók arra keresték a választ, hogy az újszülöttek felismerik-e a zenei mintázatokat, ezzel betekintést nyerve a zeneészlelés biológiai eredetébe.
A kutatás: Az újszülöttek agyi válaszainak mérése zenei ingerekre
A vizsgálat során a kutatók 49 alvó újszülöttnek játszottak le klasszikus zongoradarabokat, miközben elektroenkefalográfiával (EEG) rögzítették agyi aktivitásukat. A zenét eredeti formájában és egy módosított változatban is bemutatták: az utóbbiban a hangok sorrendjét és időzítését véletlenszerűen összekeverték. Ez lehetőséget adott a kutatóknak arra, hogy megfigyeljék, az újszülöttek agya másképp reagál-e a strukturált zenei mintázatokra, mint a véletlenszerű hangokra.
Főbb eredmények
- Az újszülöttek képesek követni a ritmikus mintázatokat. Az agyuk eltérően reagált a természetes és a kevert zenére, ami arra utal, hogy érzékelik és előrejelzik a ritmikus szerkezeteket.
- Az újszülöttek még nem dolgozzák fel a dallamot. Ellentétben a ritmussal, a dallami szerkezetek nem váltottak ki egyértelműen elkülöníthető agyi válaszokat, ami arra utal, hogy ez a képesség később fejlődik ki.
- A ritmusérzékelés veleszületett lehet, míg a dallamfeldolgozás tapasztalattal fejlődik. Az eredmények összhangban állnak más fajok vizsgálatával: míg a ritmikus képességek ősi és széles körben elterjedt jelenségnek tűnnek, a dallamfelismerés kifejezetten emberi sajátosság lehet.
Miért fontos ez?
Az, hogy megértjük, hogyan dolgozzák fel az újszülöttek a zenét, betekintést nyújt a hallási észlelés, a kommunikáció és a tanulás korai alapjaiba. Mivel a ritmus a zenében és a beszédben egyaránt fontos szerepet játszik, ez a kutatás arra utal, hogy az újszülöttek veleszületetten képesek az időzítéssel kapcsolatos nyelvi elemek feldolgozására. Ezzel szemben a dallamérzékenység valószínűleg a zenei és beszédhangokkal való tapasztalatok hatására fejlődik ki.
Azáltal, hogy feltárjuk, hogyan észlelik az újszülöttek a hangokat, ez a tanulmány hozzájárul a zeneiséget megalapozó biológiai folyamatok és a hallási megismerés fejlődésének jobb megértéséhez. Ezen kívül további kutatásokat inspirálhat arról, hogy a korai zenei tapasztalatok hogyan segíthetik a nyelvtanulást, a társas interakciókat és a kognitív fejlődést.
A szerzők:
Roberta Bianco, Tóth Brigitta, François Bigand, Thao Nguyen, Sziller István, Háden Gábor Péter, Winkler István, Novembre Géza
A kutatást az iOlasz Technológiai Intézet, a Magyar Természettudományi Kutatóközpont, a Heidelbergi Egyetem és a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház támogatta. A szerzők köszönetet mondanak a részt vevő családoknak és a kórházi személyzetnek értékes hozzájárulásukért.
A kutatásból született tudományos cikkek:
Megjelenés alatt.
Köszönet a 2023 szeptemberében, októberében és 2024 januárjában és májusában született babáknak és szüleiknek!
